Üdvözöljük Diósd Város Víziközmű-társulat honlapján

Diósd Város Víziközmű-társulat

2049 Diósd
Sashegyi út 3.


telefon: 0630 220-6409
diosdvkt@gmail.com

Ügyfélfogadás:
Hétfő: 14-18 óráig, szerda: 9-17 óráig, péntek: 9-13 óráig

GYIK

Mikor lehet rácsatlakozni a csatornahálózatra?

A csatornahálózat kiépítését követően a megfelelő műszaki feltételekkel bíró szakaszokon azon ingatlantlanok tujdonosai kaptak/kapnak rákötési engedélyt - 2014. április 2-tól folyamatosan - akik már teljesítették vagy folyamatos részletfizetéssel teéljesítik önrészüket, és nincsenek elmaradásban. 

A rákötés feltétele a rákötési engedély!

Mit tegyek, ha megkaptam a rákötési engedélyt, de nincs a telken épület?

Ha az ingatlan beépített, ott kötelező a rákötés a megadott határidőn belül. Ahol nincs épület és nincs szennyvíztermelés, ott nincs mit rákötni, majd építkezéskor kell a rákötési teendőket elvégezni. A víziközmű-társulatot viszont meg kell keresni, már csak azért is, mert akinek nincs épülete, szennyvize nem keletkezik, de kertgondozáshoz használ vizet, kérnie kell a talajterhelési díj elengedését. Ezt egy formanyomtatvány kitöltésével teheti meg, mely kérhető a társulatnál, illetve letölthető a társulat megújult honlapjáról is.

Nyilatkozat a talajterhelési díj mentességhez

Meghosszabbodik-e a rákötési határidő?

A rákötésre mindenkinek a kiértesítés átvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésre. Aki a műszaki feltételek miatt később kapja meg az engedélyt, annak onnantól kell számolnia a határidőt.

2014. május 15-ig 1958 rákötési engedély került kibocsátásra, s ez a szám folyamatosan növekszik. Az idei kiértesítések a terveink szerint július 30-ig megtörténnek, és ennek megfelelően a taggyűlés - a hideg idő beállta előtti időpontot - október 20. napját jelölte meg a rákötés végleges időpontjaként.

Aki a műszaki feltételek miatt később kapja meg az engedélyt, annak onnantól kell számolnia a határidőt.

Házi átemelők finanszírozását mely törtvény biztosítja?

Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

 

1. Szolgáltatási pont és szennyvíz bekötővezeték

A szolgáltatási pont mind az ivóvíz-szolgáltatás, mind a szennyvíz-elvezetés szolgáltatás tekintetében nagy jelentőséggel bír, hiszen a szolgáltató felelőssége a szolgáltatási pontnál ér véget, és a felhasználók felelőssége itt kezdődik. A végrehajtási rendelet hatálybalépését megelőző rendelet (a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § 28. b) pont) a szolgáltatási pontot szennyvíz-elvezetés szolgáltatás esetén, a szennyvíz bekötővezeték fogyasztó felöli végpontjaként határozta meg, amely magában foglalta - kényszeráramoltatású rendszer esetén – a házi szennyvízhálózatra telepített átemelő szivattyút is. A szolgáltatási pont fogalom-módosításának eredményeként az átadási ponthoz tartozó műszaki berendezések (szerelvények, szivattyúk, stb.) a víziközmű-hálózat részévé váltak, azok fenntartási (tulajdonosi) kötelezettségeivel együt [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 1. § 37. b) pont].

2. A házi szennyvízátemelők üzemeltetése a szolgáltatót terheli

A 2013. december 3-tól hatályos szabályozás szerint a háztartási szennyvizet a törzshálózatba juttató szivattyúnak, vákuumszelepnek és ezek műtárgyainak, szerelvényeinek (a továbbiakban együtt: szennyvíz beemelő) a szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése alapvetően az önkormányzat/állam, mint ellátásért felelős, míg a működtetése működőképességének és üzembiztonságának, üzemképes állapotának folyamatos fenntartása a víziközmű-szolgáltató feladata [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 85/A. § (1) bek.]. Ez azt is jelenti, hogy például a szivattyúk karbantartási költségei már a szolgáltatót terhelik, de a gyakorlatban ez igen nehezen kivitelezhető, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti vitás helyzetek elszaporodásához fog vezetni.

 

A meglévő és üzemelő szennyvíz beemelőket, illetőleg a 2013. december 3. (a rendelet módosítás hatályba lépése) után a felhasználók által kiépített szennyvíz-beemelőket a szolgáltatóknak át kell venniük üzemeltetésre. Az átvételről kötelező tartalommal előírt jegyzőkönyvet kell felvenniük a feleknek [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 85/A. § (3) bek. a)-f) pont].

Fontos kiemelni, hogy a karbantartás és javítás költségeit a szolgáltató csak abban az esetben köteles állni, ha a meghibásodás rendeltetésszerű használat ellenére következett be. A nem rendeltetésszerű használatból eredő javítások költsége továbbra is a felhasználókat terheli.

Átemelő igénylésének jelenlegi leadási határideje: 2014. július 10.

Mi a teendő ingatlan adás-vétel esetén?

A társulat ügyfélszolgálati irodáján az utóbbi időben egyik leggyakoribb kérdés, mi a teendő az ingatlan adásvétel nyomán történő átírást követően. 

Tapasztalatunk szerint az a legpraktikusabb, ha az eladó és a vásárló közösen fel tudják keresni az ügyfélszolgálati irodát az adásvételi szerződés megkötése előtt, vagy közvetlenül utána, és akkor a leggyorsabban el lehet intézni minden papírmunkát, ami ezzel kapcsolatos.

Ahol tulajdonosváltás történt minden tulajdonosváltás alkalmával az adásvételben érintettek adatit a társulathoz változtatásként be kell jelenteni. Ha van a fennálló szerződés, akkor kezelhető legyen a pénzintézettel és a társulat nyilvántartásában, ha nincs LTP-s szerződés, akkor pedig az új tulajdonost terhelik azok a kötelezettségek, amit az eredeti tulajdonosra vonatkozott.

Tehát adás-vétel esetén az eladó (régi tulajdonos) és a vevő (új tulajdonos) is írásbeli bejelentési kötelezettséggel tartozik a Társulat felé.  A régi tulajdonos által korábban megkötött LTP-s szerződés nem ruházható át az új tulajdonos nevére. 2011. április 1-től már nincs lehetősége a vevőnek újabb LTP-s szerződés megkötésére. Az eladó és a vevőn közös megegyezése alapján kell teljesíteni a hozzájárulás megfizetését.

Zárt rendszerű vagy az EU szabványoknak megfelelő tisztítóm van. Rá kell kötnöm a megépült csatornára?

A jogszabályok egyértelműen kimondják, a z egyedi szennyvíz-tisztítás csak végső megoldásként jöhet szóba, inkább csak ott, ahol nincs csatorna-hálózat. Zárt rendszer esetén a befolyt vízmennyiséggel azonos szennyvíz elszállítását számlával igazolni kell. Ez sokkal költségesebb, mint kifizetni a csatornadíjat. Egyedi szennyvíztisztítás során a tulajdonosnak kell megfinanszírozni azokat a hatósági méréseket, melyekkel igazolható a tisztító szabályszerű üzemeltetése. Mindkettő esetén ajánlott a rákötés a hálózatra, mert költséghatékonyabb.

Talajterhelési díjat mely törvény írja elő?

A környezetterhelésii díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény:

Talajterhelési díj

11. §10 (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

12. § (1)11 A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2)12 A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

(3)13 A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3.

(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

13. §14

14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(A törvény által meghatározott szabályok alapján 3.600 Ft/m3 lesz a talajterhelési díj azok számára, akik az elkészült csatornára 90 napon belül nem kötöttek rá.)

KÉRDÉSEK - VÁLASZOK A BERUHÁZÁS KEZDETI IDEJÉBŐL

Ki végzi a kivitelezést Diósdon?

(2011.11.10.)

Diósd területén a kivitelezést a MA-S-P 2011 D+T Konzorcium végzi.

Tagjai:

- Magyar Aszfalt Kft. (konzorciumvezető)

- Strabag-MML Kft.

- Penta Kft

 

Mi az LTP?

Új LTP-s szerződés megkötésére 2011. március 31. napját követően már nincs mód.

A lakás-élőtakarékossági betétszámla (LTP) egy olyan megtakarítási forma, amelyet a magyar állampolgár ingatlanfejlesztési célból nyithat meg.

Olyan, mint egy folyószámla, annyi különbséggel, hogy az összegyűjtött pénzhez az állam (és a LTP) 33% támogatást ad.

Miért volt érdemes  LTP-t kötni?  (2011. március 31-ig volt rá mód!)

Kár volt kihagyni ezt a lehetőséget, mivel az LTP-s állami támogatás alanyi jogon jár mindenkinek (egy esetben egy személynek)

Harmadával kevesebb a fizetnivaló, és részletekben, havonta lehet fizetni.

Miért a Fundamenta-Lakáskasszát-t javasolta a Társulat?

A társulat szervezésekor mindenkinek egyforma a hozzájárulása, így a lakás-takarékpénztári számlájának is egyformának kell lennie.

Megversenyeztettük a két LTP-t, és a Fundamenta adta a több száz forinttal olcsóbb ajánlatot.

Fog-e változni-, nőni a fizetni való?

Mivel a lakosság nem vesz fel hitelt - így kamatot sem fizet -, a havi megtakarítás összegét mindenki most vállalja, és - amint azt a nyilatkozatokon is megnézheti - a teljes időszakra ugyanazt az összeget kell fizetni. Lehetősége van arra, hogy LTP-ben „összespórolja” a hozzájárulást, amelynek összege nem változik, erre írásos garanciát is kap a belépő.

Miért ennyi a szerződéses összeg?

A szerződéses összeg pont a duplája a megtakarításnak. Ez egy „jelzőszám”, amelyet a szabályok szerint így kell a szerződésre írni.

Mivel a LTP-t eredetileg lakásvásárlási célra találták ki, (Németországban több mint 50 éve) a megtakarítással egyforma összegű hitelfelvételre is lehetőséget kap a lakos.

A Társulat azt vállalta, hogy a lakosnak nem kell hitelt felvennie, ezért csak a megtakarítási összegére van szükség a beruházáshoz.

Ennek kapcsán - ha szeretné, nem kötelező jelleggel! - a hozzájárulás megfizetését követően ugyanakkora összegű kedvezményes hitelt vehet fel a futamidő végén.

Mikortól kell(ett) fizetni?

A hozzájárulások megfizetését a társulat megalakulása után kellett elkezdeni.  Mindenkinek egyszerre fognak lejárni a megkezdett befizetések. Akár 100 havi, akár rövidebb az LTP szerződésének futamideje.

Hogyan kell fizetni?

Az LTP-s szerződések hozzájárulását, ill. a részletekben történő önrészt befizetheti a társulat által biztosított csekken, vagy átutalással, az utóbbin fel kell tüntetni az azonosító számokat.

 

Mikor indul a beruházás?

(2010. december)

Ahhoz, hogy a beruházáshoz szükséges  összegből az önrész rendelkezésre álljon, előbb a társulatot kellett megszervezni, mivel az egyéb állami pénzeket (amelyeket pályázaton nyert az Önkormányzat) csak akkor lehet majd lehívni, ha az önrész rendelkezésre áll. Ezt követően meg kellett pályáztatni a kivitelezőt, majd a nyertes pályázatok után kell  átadni a munkaterületet, stb. stb. stb. 

 

Kapnak-e értesítést a lakók, mielőtt indul az utcában a csatornázás

(2011. november)

Természetesen igen. Itt a honlap hasábjain valamint közvetlen levélben és személyes bejárással is tájékoztatni fogják az érintett lakosságot a munkálatokról. Ezek mellett szórólapok, a helyi önkormányzati újság és honlap, valamint az ügyfélszolgálati irodánk is folyamatosan ad tájékoztatást minden aktuális eseményről, információról.

 

Milyen plusz költségekkel kell számolni a csatorna hozzájárulási díjon felül?

A csatorna-beruházással kapcsolatos érdekeltségi hozzájárulás, vagyis a lakossági önerő megfizetésén túl az érintett ingatlantulajdonosoknak a telken belüli bekötés tervezési és kivitelezési költségével kell majd számolniuk, ezen kívül egyéb költség nem terheli a lakosokat. A rákötés "egykapus" rendszerben történik, a kiválasztott akkreditált mérnök tervez, igény szerint kivitelez és a rákötéssel kapcsolatos összes teendőt, adminisztrációt (egészen a vízóra leolvasásáig) elintézi.

 

Belső bekötések különböző esetei

Az ingatlan általában gravitációsan beköthető, ha az utcaszint alatt a csatorna legalább 70 cm-el mélyebben van, mint a csatornázandó lakószint. A csatorna szintje általában 1,5 – 2,1 méter között változik, ez a helyszínen kitöltendő jegyzőkönyvön rajta van.

Mivel az említett szintkülönbség a távolságtól (csőhossz) is függ, ezért ezt minden esetben a belső bekötést tervezők tudják garantáltan megállapítani. A lefolyók gravitációs lejtése 1-5 %-os, általában 2%, azaz 2 cm 1 méter hosszon. 20 méter belső csatorna esése tehát 40 cm.

Átemelő csak akkor kell, ha gravitációsan nem biztosítható a csatorna lefolyása, csatlakozása. Ha a lakrész, lakószint – amelyik csatornázva lesz – mélyebben van, mint a gerinccsatorna szintje, akkor egészen biztosan átemelő kell. Ezekben az esetekben átemelő igényelhető egy 2013. évi módosított kormányrendelet értelmében.  

Ki fizeti az ingatlanon belüli munkák költségét?

Általában a tulajdonos. A csatornacsonkot a telekhatáron belül 1 méterre teszik be, a rákötés saját költségen történik. Attól azonban nem kell félni, hogy tetemes tervezési költséget kell fizetni, mint a gázbekötéseknél. „Egyszerűen” ki kell ásni a lakás és a belső tisztítóakna között a cső elhelyezéséhez szükséges árkot, és gondoskodni kell a megfelelő lejtésrő.

Milyen papírokat írok(tam) alá?

Adatlap - Ön és az ingatlanainak adatait tartalmazza

Belépési nyilatkozat - ezzel a nyilatkozattal lép be a társulatba, és vállalja a hozzájárulás megfizetését, az Ön által kiválasztott módon

LTP ajánlat - ezzel nyitja meg lakás-takarékossági számlájáa

Meghatalmazás - annak érdekében, hogy a társulat határozatképességét, tehát az Ön érdekeinek képviseletét mindenképpen biztosítsuk, szükséges, hogy ne kelljen a társulat minden ülésén a teljes lakosságnak megjelennie. A szervező bizottság ezért javaslatot tesz meghatalmazottakra, és küldöttekre, akik közül választva biztosíthatja érdekeinek érvényesülését anélkül, hogy havonta (ha esik, ha fúj) ott kellene lennie minden társulati ülésen

 

Kötelező megfizetni a hozzájárulást?

(2009. január)

Mivel a csatornahálózat által érintett ingatlanok több mint kétharmada már több mint két éve belépett a társulatba, a szervezés befejeződött, a társulat megalakult. A hozzájárulás megfizetése – a többségi döntés alapján – mindenkire nézve kötelező, az alakuló közgyűlés döntése alapján 2011. március végéig volt még lehetőség a kedvezményes, LTP-s belépésre.

Ez azt jelenti, hogy – mivel a Társulat megalakult – Önnek is meg kell fizetnie a hozzájárulást, a kedvezményeket viszont csak a fenti határidőig vehette igénybe. A társulat megalakulásának, működésének feltételeit jogszabály (160/1995 Korm. Rend.) szabályozza.

 

Jelzáloggal terhelik-e az ingatlant?

(2009. január)

A lakosság a csatornaépítés kapcsán nem vesz fel hitelt. Elő-takarékosságiszerződést kötnek. Egyszerűen fogalmazva a lakosok egymásnak tartoznak felelősséggel, a Társulaton keresztül arra, hogy mindenki összegyűjti, befizeti a rá eső összeget. Mivel nincs hitel, fedezet és jelzálog sem kell.

 

Több ingatlanom van, mit csináljak?

A hozzájárulást, – a nagy vízfogyasztók kivételével – ingatlanonként kell megfizetni. Akinek két-három ingatlana van, kétszer-háromszor annyit fizet. (Ha LTP-n keresztül szeretné megfizetni, a hozzájárulást, nem kell több szerződést kötni, hanem a szerződéses összeget kell megtöbbszörözni.)

 

A szerződéskötés idején már volt LTP szerződésem, hogyan csatlakozhatok? (2011. március 31-ig volt mód LTP-s szerződést kötni)

(2009. január)

A társulati hozzájárulás megfizetésére mindenki egyforma összegű és futamidejű LTP számlát nyitott, azért hogy a befizetések egyszerre kezdődjenek, és a hozzájárulások egyszerre érkezzenek meg a Társulathoz. Akinek volt LTP szerződése (régi szerződés), az a következők közül választhatott:

Ha meg szeretné tartani:

Kedvezményezettet jelöl meg az új szerződésén. Vele együtt lakó közeli hozzátartozóját.

Kedvezményezettet jelöl meg a régi szerződésében.

Vele együtt lakó közeli hozzátartozója köti meg a társulati LTP szerződést

Ha nem szeretné megtartani:

Segítünk a szerződés megszüntetésében is, de ezt nem javasoljuk, és nincs is rá feltétlen szükség, ha lehetséges más nevére vagy kedvezményezettet megjelölve kezeljük a problémát.

 

Hol vezetik a csatornát az utcánkban?

(2011. november)

Ehhez a műszaki szakemberek értenek, mi nem szeretnénk félretájékoztatni senkit sem. A csatornaépítést a felügyeleti szervek, az illetékes vízügyi hatóság engedélyével lehet elvégezni. Az ő előírásaik, és a „védőtávolságok” (a földben lévő víz-, gáz-, elektromos vezetékektől kötelezően betartandó távolság) figyelembe vételével az általuk engedélyezett (az engedélyezés már megtörtént) tervek alapján zajlik majd a beruházás.

 

Hová teszik a csatornacsonkot?

Ehhez a műszaki szakemberek értenek, mi nem szeretnénk félretájékoztatni senkit sem. Általában úgy történik a csonk helyének kijelölése, hogy mindenkit felkeres az utcában dolgozó kivitelező, és egy vázlatos helyszínrajzon, a tulajdonossal egyeztetve kiválasztják a megfelelő helyet. A csonkot – igénylés nélkül – mindenkihez beteszik, rákötni viszont csak annak lehet, aki fizeti, vagy már megfizette a hozzájárulást.

 

Mi van, ha csődbe megy az LTP?

Erre sem volt még példa sehol Európában, de mivel az LTP megtakarítás „kisbetét”-nek minősül, azért az állam (az Országos Betétbiztosítási Alap) garantálja, hogy mindenki visszakapná a pénzét, ha ilyen történne.

 

Mi lesz, ha csődbe megy az LTP?

A társulat – a vonatkozó jogszabályok szerint – nem használhatja másra a lakosság pénzét, mint a csatornaépítésre. Ha nincs beruházás, a társulatot meg kell szüntetni. Ezért is jó LTP-t kötni, mert így a saját betétszámláján van a megtakarítása, ha a társulat megszűnne, szabadon rendelkezhet felette.  (Ez a kérdés, időközben már értelmét vesztette, hisz  a Tenderen is túl van már a Társulás, és a kivitelezés is megkezdődik hamarosan…)

 

Üres telekre is meg kell fizetni a hozzájárulást?

Ha BEÉPÍTHETŐ, akkor IGEN. A beruházás kapcsán minden beépíthető ingatlan, csatornabekötést kap.  Ezzel növekszik a telek értéke is.

 

Mi lett volna, ha nem lett volna semmi a beruházásból (nem épül csatorna)?

A társulat – a vonatkozó jogszabályok szerint – nem használhatja másra a lakosság pénzét, mint a csatornaépítésre. Ha nincs beruházás, a társulatot meg kell szüntetni. Ezért is jó LTP-t kötni, mert így a saját betétszámláján van a megtakarítása, ha a társulat megszűnne, szabadon rendelkezhet felette.

 

Nyeles telkem van, meddig hozzák be a csatornacsonkot?

A bekötést a telekhatáron belül 1 méterre vezetik be egységesen, ha az műszakilag megoldható. Csak erre ad támogatást az Unió.

 

Magán-úton vezetik-e a csatornát?

A pályázati pénzből épített szennyvíz-hálózatot csak közterületen lehet vezetni.

Megoldás: A (magán)utca lakói mindegyikétől hozzájárulást kell kérni, hogy felajánlják az utat az Önkormányzatnak, így már közterületté válik, és vezethetik rajta a gerincvezetéket.

 

A csatornaépítés kapcsán aszfaltos utat is kapunk?

Az Uniós támogatás csak az úthelyreállítást engedélyezi. Tehát, ha kavicsos volt az út azt úgy állítják helyre, ha aszfaltos volt azt vissza-aszfaltozzák.

Az utakkal kapcsolatos elvárások a kivitelezőkkel szemben

Amint arról beszámoltunk, befejeződtek a közbeszerzési eljárások. A kivitelezés során fontos szempontként jelennek meg az utak helyreállítása és az ezzel kapcsolatban megfogalmazott követelmények. A tender dokumentációban előírtakat – amelyet minden jelentkezőnek vállalni kell – az alábbiakban foglaljuk össze:

Az építési munkák elvégzése után az építési területet helyre kell állítani. A burkolat helyreállítást tekintve a csatornaépítéssel érintett utcákat a beruházó Önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a következő három kategóriába sorolták be: lakóút, főútvonal és főközlekedési utak.

Az útszerkezet helyreállítását a besorolt kategóriának megfelelő rétegrenddel, a típustervekben szereplő módon, rétegenkénti átlapolással kell végezni. Ahol a típustervtől eltérő rétegrendet és helyreállítási szélességet ír elő a közút kezelője, ott azokat kell figyelembe venni.

Útépítési és tereprendezési munkák ellenőrzése

Az útépítési és tereprendezési munkák akkor minősülnek késznek, ha:

- Az a terület, ahol a munkavégzés történt, helyre lett állítva a terület kezelőjének előírásai alapján, és át lett adva a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének.

- Az alábbi dokumentumok beadásra, valamint elfogadásra kerülnek a Mérnök, továbbá a Megrendelő illetve a közút kezelő részéről:

- bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kitermelt talaj és/vagy aszfalt megfelelő elhelyezésre került,

- a talajteherbírásra vonatkozó igazolás,

- a visszatöltött anyagról szóló igazolás,

- az aszfaltról szóló igazolás.

Az Önkormányzat kezelésében álló aszfaltburkolatú utak esetében a megfelelően megépített, a műszaki átadás feltételeit teljesítő csatornaszakasz munkaárkának visszatöltése után annak lágy aszfalttal történő ideiglenes helyreállítása szükséges. A lágy aszfalttal helyreállított szakasz 4 hónap után állítható véglegesen helyre a meghatározott rétegrendek szerint.

Útpályaszerkezetek, járda szerkezetek

Az építési munkák során felbontott, minden burkolattal nem rendelkező illetve pormentes burkolattal rendelkező útpályát az eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani. Az útszerkezet helyreállításnál az útszerkezet rétegrendjét úgy kell kialakítani, hogy teherbírása, illetve egyenértéke minimum a megmaradó, illetve a korábbi útszerkezetnek megfelelő legyen.

Bármely szilárd, nem aszfaltburkolatú utak esetén minimum követelményként az eredeti megegyező burkolat helyreállítást kell végrehajtani. Ahol a meglévő burkolatból kevesebb/egyenlő, mint 0,5 m távolság maradna az eredeti burkolatból, ott a maradék felső koptató réteget vissza kell bontani (marni), és egybefüggő felületként kell a burkolatot elkészíteni. Teljes szélességű helyreállítás esetén az út melletti padkát az új burkolati magasságnak megfelelően zúzottkővel ki kell igazítani.

A közlekedésnek visszaadott ideiglenesen helyreállított utaknak is meg kell felelniük a minimális jogszabályi, és közlekedésbiztonsági feltételeknek. A gyalogos közlekedést biztosító burkolatoknál biztosítani kell, hogy por és sármentesek legyenek.

Földutak helyreállítása

Azokon a közterületeken, ahol a közműépítést megelőzően földút található, a helyreállítás alkalmával 4,0 m szélességben 15 cm vastag zúzalékszórást behengerelve kell készíteni. Az építés során a pályaszerkezet mellett szabadon futó földművek (padka, rézsű, árok, szegély) könnyen megsérülhetnek, elsősorban a nehéz gépjárművek járatai miatt. Ezért az útépítési, helyreállítási munkák befejezését követően ezen út tartozékokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. A padka feltöltését a burkolati rétegek építésével párhuzamosan célszerű végezni, a szegélyeket általában a betonburkolat építése előtt kell elhelyezni. Végső fázisként, a gépek és emberek által lejárt rézsűket és padkákat rendezni kell. A kidőlt szegélyeket helyreállítani, illetve pótolni szükséges. Az árkok megfelelő tisztításával, rendezésével együtt a burkolatot is le kell tisztítani az esetleges szennyeződésektől még a növénytelepítés és a forgalomtechnikai létesítmények elhelyezése előtt. A pályaszerkezet átadásakor pótolni kell a kikopott füvesítést, ki kell javítani a rézsűvédelem építés közben keletkezett hibáit.

Út és járda pályaszerkezet az építéssel, építés ideje alatti forgalommal kapcsolatos rongálódását a Vállalkozónak saját költségén ki kell javítania. Az építéssel kapcsolatban egyéb létesítményekben, építményekben, eszközökben keletkező kárt, sérülést a Vállalkozónak a tulajdonossal egyeztetve minimum az eredeti állapotnak megfelelő minőségben helyre kell állítania, vagy az okozott kárt a felelősségbiztosítás szabályai alapján rendeznie kell.

A területek helyreállítása során a Vállalkozónak figyelembe kell venni, hogy a felszíni vizek levezetését nem változtathatja meg, ezért különös gonddal kell eljárni a felület rendezésekor, és az ingatlanok bejáratához történő csatlakozáskor. Az építés során tönkrement, vagy eltömődött, a csapadékvíz elvezetését szolgáló létesítményeket az eredeti állapotuknak megfelelő módon helyre kell állítani, illetve ki kell tisztítani.

 
Tételek: 1 - 8 ból 8